Σε πολλές ευρωπαϊκές χώρες, η βίαιη συμπεριφορά στο ποδόσφαιρο αντιμετωπίζεται στο στάδιο της πρόληψης και καταπολεμάται περισσότερο ή λιγότερο αποτελεσματικά όπου εμφανίζεται. Στην Ελλάδα η συχνότητα και η ένταση των βίαιων επεισοδίων αυξάνεται με σταθερούς ρυθμούς. Ο στόχος της διδακτορικής διατριβής είναι να διερευνήσει, πώς τα δημογραφικά χαρακτηριστικά , η κοινωνικο-οικονομική σύνθεση, τα έθιμα και τα κίνητρα των Ελλήνων φιλάθλων στο ποδόσφαιρο έχουν αλλάξει τα τελευταία χρόνια, ποιες είναι οι κύριες εκδηλώσεις βίας στα ελληνικά γήπεδα ποδοσφαίρου και ποιες είναι οι απόψεις των φιλάθλων για την βίαιη συμπεριφορά των οπαδών των ποδοσφαιρικών ομάδων, μέσα και έξω από τα γήπεδα. Στην παρούσα μελέτη, έχουν χρησιμοποιηθεί οι εξής μέθοδοι: προσωπική παρατήρηση, ερωτηματολόγια, σε βάθος συνεντεύξεις, ανάλυση Τύπου, και ανάλυση σχετικών εγγράφων. Τα αποτελέσματα εστιάζουν στα μοντέλα συμπεριφοράς των Ελλήνων φιλάθλων στο ποδόσφαιρο, τα οποία αλλάζουν με ραγδαίους ρυθμούς, κυρίως εξαιτίας των αλλαγών στα δημογραφικά χαρακτηριστικά και την κοινωνικο-οικονομική σύνθεση των φιλάθλων, τα τελευταία χρόνια. Τα αποτελέσματα δείχνουν πως το μεγαλύτερο μέρος των φιλάθλων βρίσκεται στα μεγάλα οικονομικά και διοικητικά κέντρα της Ελλάδας, ήτοι στην Αθήνα και τη Θεσσαλονίκη. Η πλειοψηφία των φιλάθλων ανήκουν στη μεσαία κοινωνικο-οικονομική τάξη. Σημαντικές αλλαγές έχουν παρατηρηθεί επίσης στα έθιμα και στα κίνητρα των Ελλήνων φιλάθλων στους αγώνες ποδοσφαίρου. Ο «χουλιγκανισμός» όπως εμφανίζεται στην Ελλάδα, αποτελεί ένα από τα σημαντικότερα προβλήματα. Προκαλεί έκπληξη το γεγονός σύμφωνα με το οποίο εκδηλώσεις ρατσιστικής και ξενοφοβικής συμπεριφοράς, δεν παρατηρούνται συχνά σε οργανωμένες ομάδες και υποομάδες φιλάθλων του ποδοσφαίρου. Τα αίτια των προαναφερθεισών αλλαγών βρίσκονται βαθιά ριζωμένα στις γενικότερες οικονομικές, κοινωνικές και πολιτικές αλλαγές που συντελέστηκαν στην Ελληνική κοινωνία τα τελευταία χρόνια, στις επιρροές που ασκούνται από ποικίλους διεθνείς και τοπικούς παράγοντες, στις μεταβολές που παρατηρούνται στα μοντέλα συμπεριφοράς οργανωμένων ομάδων και υποομάδων φιλάθλων του ποδοσφαίρου και στην επιρροή που ασκούν τα μέσα μαζικής ενημέρωσης σε θέματα που σχετίζονται άμεσα με τον αθλητισμό και κυρίως με το ποδόσφαιρο. Τέλος, γίνονται κάποιες προτάσεις που κύρια επιδίωξη έχουν την αντιμετώπιση της βίας στο χώρο του ποδοσφαίρου και κυρίως την αντιμετώπιση του «χουλιγκανισμού» στα ελληνικά ποδοσφαιρικά γήπεδα.
Görögországban a futballszurkolók deviáns viselkedése szembetűnőbb, mint sok más európai országban. Míg sok európai országban a futballdevianciát preventív fázisban kezelik, és többé-kevésbé hatékonyan szankcionálják, Görögországban a deviáns epizódok gyakorisága és intenzitása egyenletesen növekszik. Kevés kutatás foglalkozott Görögországban a futballdevianciával ez az első átfogó kutatás a témában. A kutatatás fő célja annak feltárása, hogy hogyan változtak meg a görög futballnézők demográfiai jellemzői, társadalmi-gazdasági összetétele, szokásai és motivációi az elmúlt években, melyek a görög futballdeviancia legfőbb megjelenési formái, valamint mi a véleménye a nézőknek a szurkolók stadionon belüli és kívüli viselkedéséről. Az értekezés vizsgálja a deviancia mélyebb, a szélesebb társadalomban zajló változásokhoz kapcsolódó okait és a szurkolói szubkultúrákat is. Kutatásunk során a következő módszerek alkalmazására került sor: survey vizsgálat, mélyinterjúk, sajtóelemzés és dokumentumok elemzése. A vizsgálat mintája első osztályú futballmérkőzések látogatóiból állt. A mintaválasztás random módszerrel történt. Az adatgyűjtést kérdőívvel és mélyinterjúkkal végeztük. A kérdőívek nyitott és zárt kérdéseket tartalmaztak. Mélyinterjúkat készítettünk nézőkkel, elsőosztályú csapatok edzőivel, menedzsereivel, és médiaszakértőkkel. A résztvevők megfigyelései struktúrált és nem-struktúrált megfigyeléseket jelentettek. A résztvevő megfigyelők feladata az volt, hogy regisztráljanak mindenféle rendbontást, furcsa viselkedést, agresszív és erőszakos jeleneteket. A dokumentum tárgyát a Görög Nemzeti Statisztikai Hivatal és a Kulturális Ügyek Minisztériuma dokumentumai képezték. A sajtóelemzés sportújságok és folyóiratok futballhuliganizmushoz, szurkolói devianciához kapcsolódó reakcióinak tanulmányozását jelentette. A kérdőívek adatainak feldolgozása SPSS statisztikai program segítségével történt, a mélyinterjúkból és sajtóból nyert információk elemzése pedig kvalitatív analízissel. Az eredmények a görög futballnézők viselkedési mintáira koncentráltak, amelyek radikálisan megváltoztak az elmúlt években. Megváltozott a szurkolók demográfiai, társadalmi-gazdasági összetétele is. Eredményeink szerint a mérkőzéseket látogató fiatalok száma jelentősen növekedett. Még mindig a férfiak dominálják a lelátókat, bár a mérkőzésre járó nők száma relatíve megnőtt. A nézők legnagyobb része az olyan nagy gazdasági és adminisztratív központokból való, mint Athén és Thessaloniki. A szurkolók túlnyomó többsége középosztálybeli. Figyelemreméltóan átalakultak a nézők szokásai és mérkőzéslátogatók motivációi. A görög labdarúgó stadionokban, gyakran azon kívül is a huliganizmus az egyik legfőbb probléma. Meglepő módon rasszista és xenofób jelenségek csak nagyon ritkán fordulnak elő a szurkolói szubkultúrákban. A fent említett változások okai mélyen gyökereznek a görög társadalom elmúlt években lezajlott átalakulásában, globális és lokális tényezők hatásában, a szurkolói szubkultúrák változásában és a média sport szerepének átalakulásában. Az értekezés javaslatokkal zárul annak érdekében, hogy szembe lehessen szállni a futballdevianciával és a görög stadionokban tömegesen tapasztalható futballhuliganizmussal.
In many European countries, football deviance has been treated in a preventive phase and sanctioned more or less efficiently if occurred, in Greece the frequency and intension of deviant episodes is steadily increasing. The major purpose of this study was to discover how the demographic characteristics, the socio-economic composition, the customs and motivations of Greek football spectators have changed in the last years and what are the main manifestations of deviance in Greek football stadia as well as the spectator’s views on football fans’ behaviour in and out of the stadia. In this study the following methods were used: survey method, in-depth interviews, press analysis and analysis of documents. The results focus on the behavioural patterns of Greek football spectators, which have radically changed mainly because of the changes, which have occurred in the demographic characteristics, the socio-economic composition in the last years. The results show that the greatest part of spectators comes from the big economical and administrative centres, that is from Athens and Thessalonica. The majority of football fans belong to the middle socio-economic classes. Notable changes occurred also in the customs and motivations of spectators towards football matches. Hooliganism appears to be one of the major problems. It is surprising that manifestation of racism and xenophobia have been very rarely noticed within football spectating subculture. The reasons of the above mentioned changes are deeply rooted in the transformation of Greek society over the last years, in the impact of global and local factors, in the changes in football spectating sub-culture and in the impact of mass media on sports and particularly in football. Finally recommendations are made in order to counteract football deviance and particularly hooliganism in Greek football stadia.
National Documentation Centre (EKT)
